Takács László ünnepi gondolatai
Elhangzott a 2018. augusztus 20-án
megtartott ökumenikus imaórán.
Ez a csodálatos hagyomány, a csömöri
augusztus 20-i ökumenikus imaóra népszokássá vált itt, a Tót hagyományok
házában, ahová ez alkalommal is elzarándokoltunk.
Antoine de Saint-Exupéry Kis
hercegének híres róka jelenete jut eszembe, amikor erre a kedves, meghitt
találkozóra gondolok. Kissé szabad fordításban, rövidítve, amikor a
szertartások fontosságáról beszél a róka a Kis hercegnek, mondja: „…. ha négykor érkezel majd, én már háromkor ünneplőbe
öltöztetem a szívemet és elkezdek örülni”. Ha tudom, hogy tízkor találkozunk,
már kilenckor ünneplőbe öltöztetem a szívemet és elkezdek örülni. Ez az öröm
évről-évre ismétlődik, megunni nem tudom.
A mai ünnepnek három forrása van: az
egyik a gyönyörű csömöri népviselet. Úgy tűnik, hogy még mindig él, hiszen itt
vannak köztünk a mamik, akik viselik hagyományos népi ruházatukat. És ha a furmicskásokra nézek, akkor a népviselet folytonosságát
fedezem fel. Minden életkornak megvolt a maga öltözéke, a fejdísztől a ruhák
mintájáig. Ezt láthatjuk most is.
Ifjúkorom emlékei jutnak eszembe, amikor
a vasárnapi miséről, az istentiszteletről kitódultak a csodás ruhába öltözött
csömöri asszonyok, lányok, majd vasárnap délután hármasával, négyesével,
egymásba karolva sétáltak az utcán. Hátuk mögött követték őket az epekedő
legények.
A másik alkotóeleme az ünnepnek az új
kenyér megáldása. A kenyér az emberi munka gyümölcse, összetett, sokirányú
tevékenység eredményeként születik, majd testünk részévé válik. Az új kenyér
mögött az alkotó ember áll, és a kenyér morzsáiban is a teljesítmény csodája
rejtőzik.
A harmadik része a mai ünnepnek az
államalapítás ténye. Az ünnep középpontja, I. István király, akit a
kereszténység szentté avatott. A hit világában méltó helyre került. Vajon a mai
ember tudatában is méltó helyen van-e István alakja? Nagyságát tudósok
méltatták, tevékenységét történészek elemzik. Ezt hagyjuk rájuk. Mit kell, hogy
jelentsen nekem, Neked a mai kor emberének az általa alapított állam polgárának
István király?
A határozott, erős, céltudatos,
koncepciózus vezetőt, aki képes volt szilárd államot szervezni, aki a külső és
belső ellenség megfékezésével adta át a trónt utódainak. S bár halála után
trónviszályok meg-megismétlődő viharai követték egymást, végül a szilárd út
választása, az egységes magyarság, a méltó utód megtalálása a magyar állam
stabilitását eredményezte.
István népszerűségét, tiszteletét
jelentette, hogy a hétköznapi gyakorlatban, a legtöbbet használt férfinév az
István volt. Miért is? Mert a névadó szülők a példaképet látták István
királyban. A név kötelez! Gyermekeiket a név eredeti viselőjének példájára
nevelték. Sajnos a példaképek, így neveik is háttérbe szorultak. A mai szülő az
extra, szokatlan, egyedi hangzású neveket, olykor kitalált neveket részesíti
előnyben. Nem a példakép állítása, a példaképpel járó pozitív emberi
tulajdonságok követése a cél. Olyan ez, mint a divatos ruha, csak az a nagy
különbség, hogy a divatjamúlt ruhát bármikor levetheted. A név választása
nevelési ügy, magatartást határozhat meg. István király, mint nevelő, mint apa
is példakép lehet. Erről sokszor el szoktunk feledkezni.
Mi nem nagyon lehetünk uralkodók,
vezérek, de hála Istennek a szülői szerep ajándékában részesülhetünk. István
király életében az apai feladat, az uralkodói hivatással egyenrangú. Nevelési
elveit írásba foglalta - István király intelmei Imre herceghez címmel.
Ezt a mai ember sajnos nem nagyon
ismeri. Részben magyarázható ez a különböző politikai rendszerekkel is, amelyek
20. századi történelmünk jellemzői voltak. Ám az is igaz, hogy keveset
foglalkozunk a régi magyar irodalommal. A régies magyar nyelv tartalmilag
nehezebben érthető, kényelemből lemondunk róla. Álljon itt egy-két példa az
intelmekből, hátha érdeklődni kezdünk az egész iránt.
„Fogadj szót fiam, gyermek vagy,
gazdagságban született kis cselédem, puha párnák lakója, minden gyönyörűségben
dédelgetve és nevelve, nem tapasztaltad a hadjáratok fáradalmait, s a különféle
népek támadásait, melyekben én szinte egész életemet lemorzsoltam. Itt az idő,
hogy többé ne puha kásával étessenek, az téged csak puhánnyá és finnyássá
tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése és a bűnök csiholója és a törvények
megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet
tanításomra figyelmessé teszi.”
„Tartsd mindig eszedben, hogy minden
ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat,
és semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”
„ Az egynyelvű és egyszokású ország
gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked,
fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad
szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
„ A legnagyobb királyi ékesség, az én
tudásom szerint, a király elődök után járni, a szülőket utánozni. Az atyák
azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek
szót fogadjanak.”
„ Kell, hogy a királyt kegyesség és
irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a
királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király
névre, zsarnoknak kell nevezni.”
„ Légy szelíd, hogy sohase harcolj az
igazság ellen. Légy becsületes, hogy senkit gyalázattal ne illess.”
Szinte valamennyi sora méltó lenne arra,
hogy márványba vésessék. Éljünk vele! Ennek a nagy, iránymutató, valamennyiünk történelmi példaképének szobrot szeretne
állítani a falu.
Csömör sok pozitív kulturális eredménye
mellett, adós még tereinknek, parkjainknak esztétikusabbá tételével. Nincsenek
szobraink, térplasztikáink. Legyen az első, a kezdet I. István király szobra. A
szobor tervei készen vannak. Meszlényi János szoborterve újszerű és ugyanakkor
hordozza a szent istváni életmű mondanivalóját. Elkészítésének egyik feltétele,
hogy a szobor költségeinek jelentős részét, közadakozásból kell előteremteni.
A mai nappal meghirdetjük a gyűjtést,
amit jótékonysági rendezvények sorozata is követ. A költségek előteremtéséhez a
csömöri polgárok egyéni hozzájárulását, intézmények, egyesületek, egyházak
közösségeinek támogatását kérjük. A közügy sokszor megnyitotta már a
pénztárcákat. Legyen most is így! Fogjunk össze a cél érdekében!
Takács László 2018.08.20.